Ciprus

Az Észak-ciprusi Török Köztársaság egy független állam, amely Földközi-tenger keleti medencéjében, Ciprus szigetének északi harmadán terül el, 3355 négyzetkilométeren. Lakossága közel 300 000 fő.

Észak-Ciprus területe a Karpaz-félsziget északkeleti csúcsától a Morphou-öbölig, annak is a legnyugatibb pontjáig, a Kokkina exklávéig terjed. Legdélibb pontja Louroujina település. Az Észak-Ciprus és Ciprus többi része közötti határvonal Nicosián, a sziget legnagyobb városán, és egyben mindkét rész fővárosán át húzódik. Gazdaságát, amely a 2000-es és 2010-es években jelentős növekedést ért el, elsősorban szolgáltatóipara határozza meg.

Stratégiai elhelyezkedése miatt a sziget története során több civilizáció hódításának is célpontjává vált. Állt többek között asszír, egyiptomi, perzsa, római, arab, velencei, oszmán és brit fennhatóság alatt is. A változatos kulturális hatás emlékét számos építészeti látnivaló őrzi.


Nicosia
A főváros a sziget középső régiójában fekszik, ez a sziget legnagyobb városa, itt él a ciprusi lakosság egyharmada. 1974-ben Nicosiát, a sziget fővárosát a hatalmak véglegesen kettévágták. Átjárásról szó sem lehetett, a határvonal szigorú katonai őrizet alatt áll, sokáig még határátkelő sem volt. Hosszas béketárgyalások eredményeként végül 2003-ban megnyílt az első határátkelő. A nyitást követő évek során Nicosiában és az ország több pontján is nyitottak még további átkelőket.

A belvárosban óvárosi részek és modern körzetek váltják egymást, a központ sétálóutcáin hemzsegnek a boltok, bárok és üzletek. A leghíresebb sétálóutca a Ledra utca, melynek legvégén található a gyalogos határátkelő az Észak-Ciprusi Török Köztársaságba. A határ északi oldalán a Ledra utca a keleti bazárok hangulatát idéző bevásárló utcává alakul. Mindenképp érdemes felkeresni a közelben található, 1572-ben épült, és jelenleg kulturális központként működő Büyük Han karavánszerájt, valamint a fallal körülvett óváros területén látható, Szent Szófia székesegyházból átalakított Szelim-mecset, és a mellette elhelyezkedő Bedestent, a 14. században bizánci és gótikus stílusban épült hatalmas görög templomot.

Famagusta
Famagusta a Famagusta közigazgatási kerület központja, Ciprus legnagyobb kikötővárosa, amely a sziget legmélyebb öble, a Famagustai-öböl partján fekszik. A település a középkorban a sziget legfontosabb kikötővárosa és kereskedelmi kapuja volt. Óvárosát a „365 templom városának” is nevezik, mert úgy tartják, hogy Famagusta fénykorában minden napra jutott itt egy templom.

A várost 1974. augusztus 14 és 16 között, két nap alatt foglalták el a török csapatok. A helyi görög lakosság a hadsereg érkezésekor azonnal a közeli mezőkre menekült, abban bízva, hogy amint a kezdeti roham elcsitul, visszatérhetnek otthonaikba. Ám a Varosha városrészt a megszállók rögtön elkerítették, és a lakosok többé nem térhettek vissza. Az azóta híressé vált szellemvárosban megfagyott az idő, a házak, üzletek, hotelek kirabolva, üresen konganak.

Óvárosa azonban, szűk utcácskáival és gyönyörű történelmi látnivalóival, mint a Szent Miklós-katedrális, a széles városfal és az Otelló-torony igazán különleges élményt nyújt.

Girne (Kyrenia)
A régészeti feltárások szerint a terület már i. e. 5800 körül is lakott volt, és fekvése miatt története során gyakran került idegen hatalmak uralma alá. Az egykor hódítókat vonzó kikötő most a tengerparton békésen sétálgató turisták kedvelt célpontja. Az idelátogatónak feledhetetlen élményt nyújtanak a régi falak, kastélyok, kolostorok, a bizánci vár és a patkó alakú kikötő, ahol halászhajók és kirándulóhajók lebegnek a vízen. Hangulatos kávézókat, bárokat, éttermeket is találunk itt. A város mögött a festői szépségű Kyrenia-hegy húzódik, amelynek lábánál, közvetlenül a tengerparton találhatók a hangulatos girnei szálláshelyek.