Feröer szigetek

A Feröer-szigetek egy szigetcsoportból áll, amelyek az Atlanti-óceán északi részén és a Norvég-tenger között találhatók, ami Izland és Norvégia között körülbelül félúton van. A Feröer-szigetek szuverén ország a Dán Királyságban. A szigetvilágot körülvevő földterület szubpoláris óceáni éghajlatú.

Hol vannak a Feröer-szigetek?

18 sziget alkotja a Feröer-szigeteket, amelyek mindegyike lakott, kivéve Litla Dimun, az egyetlen lakatlan. Dán nyelven a Feröer szó a régi norvég szó tükrözi, ami azt jelenti, hogy a juhok így fordítják a „juhok szigeteire”. A Feröer-szigetek 1035-től az 1814-es Kiel-i Szerződéshez tartozott a Norvégiai Örökség Királyságában. 1948 óta a Feröer-szigetek autonóm ország volt a Dán Királyságban. A Feröer-szigetek az igazságszolgáltatáson, a valután, a külügyeken és a katonai védelemen kívül a legtöbb hazai kérdésük felett uralkodik, amelyek továbbra is Dánia felelőssége. A Feröer-szigetek azonban független kereskedelmi politikával rendelkeznek, és nem tartoznak ugyanazon egyedi területhez Dániával. Kereskedelmi megállapodást köthetnek más országokkal.

A Feröer-szigetek földrajza

A Feröer-szigetek egy szigetcsoport, amely 18 Észak-Európa partjától kb. A szigetek az Észak-atlanti-óceán és a Norvég-tenger között helyezkednek el, amely Izland és Norvégia között központi elhelyezkedésű. A Feröer-szigeteket a Skócia Külső Hebridái és az Északi-szigetek határolják. A szigetcsoport mintegy 1399 négyzetkilométeres területen fekszik, és kis folyókból és tavakból áll. A szigetek sziklás és robusztus szerkezetűek, melyeket a tholeiit bazalt láva dominál, és amelynek magassága 882 m tengerszint feletti magasságban van.

A legnagyobb és legkisebb szigetek méret szerint

A Streymoy a szigetcsoport legnagyobb szigete, mintegy 373, 5 négyzetkilométernyi területen, míg az Eysturoy a második legnagyobb, 286, 3 négyzetkilométeres. Litla Dimun a legkisebb sziget a szigetcsoportban, mintegy 0, 8 négyzetkilométeres területen, a Koltur pedig a második legkisebb, 2, 5 négyzetkilométeres.


A legnagyobb és legkisebb szigetek népesség szerint
A szigetcsoportban a legnagyobb sziget a Streymoy, amelynek becsült lakossága 22.450 fő, majd Eysturoy 10 726 fő lakosával. A legkisebb sziget a Litla Dimun, amely jelenleg lakatlan, míg Kolturnak egy lakosa van.

A Feröer-szigetek szigeteinek demográfiai adatai

A Feröer-szigetek legkorábbi lakói az ír szerzetesek voltak, akik kis településeken éltek. Később a szigetek lakossága a vikingek gyarmati korszakát követően nőtt. Ez idő alatt a lakosság soha nem haladta meg az 5000 embert a 19. századig. 1349-ben a szigetcsoport lakosságának fele a fekete halálpestis miatt halt meg. Az urbanizáció és az iparosodás segítette a Feröer-szigetek demográfiai elterjedését, amely a terület nagy részén terjed.

A 2011-es népszámlálás szerint a Feröer szigetei megközelítőleg 48, 600 lakosúak voltak. 17 441 volt magánháztartás, míg a szigetcsoportban 43 135 született, 3597 Dániában vagy Grönlandon született, és 1614 Dánián kívül született. A 15 éven aluli gyermekekből álló népesség mintegy 97% -a állította, hogy Feröer-szigeteki etnikai csoport, míg a 15 évesek 3% -a állította, hogy nem Feröer-szigetek. A Feröer-szigetek 77 különböző országból származó emberekből áll. A szigetek egyre kevésbé tekinthetők különálló egységeknek és régióknak az utakon, hidakon és tengeri alagutakon történő nagy beruházások miatt, amelyek összekapcsolják az egész szigetcsoportot.

Illusztráció:https://hu.history-hub.com