A zöld sziget, ahol nincsenek utcanevek – Grönland nem csak télen érdekes
Nem csak a gleccserek, a jéghegyek vagy az északi fény miatt érdemes megnézni Grönlandot. Ezernyi csoda és felfedezésre váró titok vár még az eszkimók országában.
A Föld legnagyobb szigetét mindenki Grönlandként, azaz zöld földként ismeri. Bár neve grönlandiul azt jelenti, az emberek országa, lakossága nem éri el a hatvanezer főt. Hogy milyen érdekességek várnak ezen a jég uralta szigeten? Összegyűjtöttük!
Nyáron a nap még éjfélkor is süt
A skandináv országokhoz hasonlóan Grönland is remek hely a sarki fény megfigyelésére. A jelenség az őszi időszaktól kezdve egészen áprilisig látható,
azért addig, mert nyáron a nap még éjfélkor is süt, tehát nincs meg a látványhoz szükséges sötétség.
Tasiilaq, a színes városKelet-Grönland legnagyobb városát 1894-ben alapították.
Különböző színekben pompázó, tengerre néző épületei egész évben várják a turistákat. Garantált a nyugalom és a béke, mivel mindössze kétezren lakják.
A főváros, ami közelebb hozza Grönlandot
Grönland fővárosában, Nuukban betekintést nyerhet az utazó az őslakók életébe a helyi múzeumok segítségével, részt vehet különböző túrákon, amelyek az északi sarki történelmet és életmódot mutatják be, és természetesen az ínyencételeket sem szabad kihagyni az éttermekben.
A világ legkülönlegesebb természeti csodájának otthona
Grönland egyik legkülönlegesebb természeti csodája a kék folyó, ami egy kristálytiszta, türkiz folyam.
Itt van a világ leggyorsabban mozgó gleccsere
Az ország arculatát többnyire a jéghegyek határozzák meg, ott található a Sermeq Kujalleq, a világ leggyorsabban mozgó gleccsere. A jégtömeg naponta negyven métert tesz meg.
Az érintetlen sziget belseje
Grönlandon nemcsak megfagyott vízből, de sziklákból is találhatunk hegyeket. Az ország legmagasabb pontja majdnem négyezer méterre emelkedik.
A NASA kutatásai szerint a sziget belsejében egy 740 kilométer hosszú, nyolcszáz méter mély kanyon húzódik, amit háromezer méter vastag jégpáncél fed.
A saját maguk urai
Grönland azon kevés helyek egyike, mely kilépett az Európai Gazdasági Közösségből, melynek 1973–84-ig volt tagja.
Azért döntöttek egy népszavazás során a kilépésről, mert a grönlandiak nem értettek egyet a közösségi halászati szabályozásokkal. A halászat egyébként ma is az egyik legfontosabb gazdasági tevékenység a szigeten.
Se utcanevek, se házszámA kisebb településeken egyáltalán nincsenek utcanevek, míg a városokban a házszámok rendszere szokatlan.
Egyrészt használatos a bevált sorszámozás, de a tulajdonos dönthet úgy, hogy az építés évét szeretné látni a címében, ezért könnyedén előfordulhat, hogy egy utcában a 2-es házszám melletti épületen mondjuk az 1996 olvasható
És ezt tudtad?
A jégmező vastagsága helyenként meghaladja a három kilométert. Az ország területének több mint háromnegyedét jég borítja, amelynek hatalmas tömege miatt az ország középső része süllyedni kezdett, ma a medence legalacsonyabb része 360 méterrel fekszik a tengerszint alatt. A jégmező tárolja a világ frissvíz-tartalékának tíz százalékát.